Zöld iskolaként a második három éves ciklus idejét töltjük. Ez annyit jelent, hogy bizonyos gondolkodási és tevékenységi formák rutinszerűvé váltak a kollégák számára. Igaz ez azokra is , akik talán ezt megelőzően nem voltak a környezetvédelem, természetvédelem elkötelezett támogatói.

A tanulók könnyebben nevelhetők a helyes látásmódra, náluk a szokások kialakítása a mindennapok feladata. Több kisdiákunk már „zöld ovi”- ból érkezik, pl a kisbácsai elsősök.

A szülők is egyre többen ismerik fel, hogy a környezetünk az életterünk. Nem mindegy, hogy milyen építőanyagot használnak, milyen fűtési rendszert alakítanak ki, milyen növényeket és állatokat látnak, ha kipillantanak a házuk ablakán. S nem mindegy, hogy a szomszédban lakó irtja-e az allergén növényeket, igénye van-e a kulturált lakókörnyezet iránt. Magyarországon minden egyes ember évente 500 kg körüli mennyiséggel járul hozzá a környezetszennyezéshez, és ez a szám minden évben nő. Mindezek tetejébe elszakadtunk a valóságtól: lassan már nem tudjuk, hogyan kell növényeket termeszteni, állatokat tartani, varrni, javítani, ellátni magunkat. Rá vagyunk utalva a boltokra – többnyire a multikra.

Tevékenységünk elméleti alapjai

Az intézményben zajló ökoiskolai tevékenységet három személy koordinálja: a Rónay úton Csizmazia Katalin, a Sövény utcai épületben Nagy Adrien és Czigler Magdolna. Fiatal és lelkes kollégáim szívügyüknek tekintik, hogy továbbképzéseken, tájékoztatókon, témába illő rendezvényeken részt vegyenek. Jómagam igyekszem a megjelenő szakmai kiadványokban tájékozódni, a szakirodalmat figyelemmel kísérni. Az idei év tematikája Nagy Gábor, a magyar nemzeti parkok jó ismerőjének összefoglalója alapján épült fel.

A természetvédelem fogalma:

  • szűkebb értelmezés:

Tudományos és kulturális szempontból ki emelkedő jelentőségű természeti értékek megőrzése, védelme és meghatározott célú felhasználása.

  • szélesebb körű értelmezés:

Holisztikus elv: természeti rendszerek, hozzájuk kapcsolódó védőövezetek, életközösségek, társulások stb. védelme.

  • jogi értelmezés:

A természetvédelmi tevékenységet jogszabályi alapon kijelölt állami szerv végzi

A környezet- és természetvédelem kapcsolata:

  • Környezetvédelem:

Az a tevékenység, magatartásforma, amellyel természetes és ember által alakított és/vagy létrehozott környezetünket (kizárólag) az ember által okozott káros hatásoktól megvédjük (lito-, hidro, bio, urbanoszféra).

  • Környezeti ártalmak:

Hulladék, zaj, rezgés, sugárzás, bűz, hő, fény, erózió stb.

A környezetvédelem eszközei:

Jogszabályok, szervezetek, gazdasági szabályozók (környezetterhelési díj, (termékdíj), kutatás, fejlesztés, szankcionálás, megfigyelőrendszer, tudatformálás.

  1. A környezetvédelem részterületei:
  2. környezeti alkotóelemek felől (víz-, élővilág-, tájvédelem stb.)
  3. ártalmak felől (zaj-, rezgésvéde lem, hulladékgazdálkodás)

A természetvédelem feladatai:

  • védelemre érdemes természeti értékek körének megállapítása, számbavétele
  • védetté nyilvánítás
  • természetvédelmi értékek birtokbavétele
  • természeti értékeket veszélyeztető tényezők feltárása
  • fenntartási, fejlesztési és kezelési tervek elkészítése
  • természetvédelmi értékek védelme , helyreállítása
  • természeti értékek bemutatása
  • természetvédelmi vagyonkezelés

A természetvédelem lehet: • passzív (megörző) természetvédelem aktív (cselekvő) természetvédelem

Természeti értékek:

  • földtani érték
  • víztani érték
  • növénytani érték
  • állattani érték
  • tájképi érték
  • kultúrtörténeti érték

A természeti értékeket veszélyeztető tényezők:

  • abiotikus (élettelen) károkozók
  • biotikus károkozók
  • káros emberi (antropogén) hatások

A természet védelmének formái:

  • terület nélküli védelem (növény- és állatfajok, gombák, ásványok, barlangok)
  • területi védelem:
  • nemzetközi jelentőségű (Ramsari egyezmény, MAB, Világörökség)
  • országos jelentőségű (minisztérium)
  • nemzeti park
  • tájvédelmi körzet
  • természetvédelmi terület
  • természeti emlék
  • helyi jelentőségű (önkormányzat)
  • Magyarországon 78 Európában ritkán előforduló madárfaj él, 13 védendő faj pedig nagy tömegben átvonul hazánkon.
  • 105 ritka állat-, 36 növényfaj és 46 élőhely típus található Magyarországon, melyet az irányelvek alapján védenünk kell.

Az intézmény környezeti nevelési szempontú bemutatása

Alapelveink:

  • iskolánk gyermekközpontú,
  • a személyiséget komplexen megismerő és fejlesztő intézmény.
  • kreatív tudás elsajátítására törekvő
  • ökológiai szemléletű,
  • a készségek stabil kialakítását célzó,
  • képességfejlesztést előtérbe helyező,
  • humanista értékrendet közvetítő,
  • konstruktív életvezetésre nevelő

Környezeti nevelésünk alapelvei – A Pedagógiai Programban megfogalmazottak alapján

  • Fenntartható fejlődés erősítése. A környezeti nevelés a fenntartható fejlődés feltételeinek megvalósítását szolgálja. Olyan fejlődés, amely a jelen szükségleteit kielégíti anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékeinek esélyeit.
  • Környezetünk védelme
  • A környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent, melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönösségét, helyét és szerepét a környezeti rendszerben. Kialakítja az emberekben azokat az új környezeti magatartási és életviteli mintákat, melynek során a társadalom környezetért felelős személyiségeivé válnak.
  • Rendszerszemléletű környezetlátás. A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, az iskolán túl az élet minden területén megjelenik. Több tudományterület összekapcsolására ad lehetőséget az ok-okozati viszonyok feltárásával, összefüggések feltárásával.
  • Problémamegoldó szemlélet. A környezeti nevelésnek a valós életben kell gyökereznie, helyi problémákra és azok megoldására kell támaszkodnia. A helyi természeti és társadalmi jellemzők megismerésével jut közelebb a globális összefüggésekhez.

Kiemelt kompetenciafejlesztési területek

  • Természettudományos kompetencia. Az emberi tevékenység okozta változások megértése
  • A fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség.
  • Szociális és állampolgári kompetencia. Közügyekben való aktív közreműködés fontossága a környezetvédelemben
  • Környezettudatosság, esztétikai tudatosság. Környezetünk esztétikus alakítása, egyetemes és kulturális örökségünk védelme.

Erőforrások:

  • Iskolán belüli együttműködés:
  • A környezeti nevelési program eredményessége érdekében minden tanárnak és az iskolában nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottaknak is a program aktív részeseivé kell válniuk.
  • A nevelők környezettudatos magatartása példaértékű kell, hogy legyen a tanulók számára.
  • A diákoknak kiemelt feladata kell, hogy legyen, hogy óvják környezetük rendjét.
  • Szülői partnerség az iskola által közvetített környezettudatos magatartásformák elfogadásában és alkalmazásában.
  • Iskolán kívüli együttműködés:
  • Fenntartó: mivel a fenntartó határozza meg az intézmények profilját, költségvetését, így támogatásával biztosítja a környezeti nevelési program működését.
  • Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények: fontos, hogy a nevelési programot érdekesebbé tegyék pl: Ravazdi Erdei Iskola, Natura 2000 területek, múzeumok látogatása.
  • Széchenyi István Egyetem
  • Zöld Erő Városszépítő Egylet
  • Reflex

Az év eseményei, programjai

  • Iskolai és városi szintű vetélkedők szervezése
  • Támogató szervezeteinkkel közös rendezvények szervezése
  • Kapcsolat felvétele más ökoiskolával,. öko-ovodával
  • Kirándulás a honos állatfajták megismerésével
  • A rend és tisztaság ellenőrzése
  • Pazarlás, rongálás megakadályozása
  • Megemlékezés a „zöld” jeles napokról
  • Madárvédelem
  • Egészségnap, gyümölcsnap szervezése
  • Turisztikai szakkör programjai
  • Szelektív hulladékgyűjtés
  • Fenntarthatósági hét programjai
  • Kertgondozás: fűszer- és virágos kert

Az éves programok megvalósítása a két épületben

Sövény úti épület

Szeptemberben felvettük a kapcsolatot az egyetemmel, a helyi óvodával, valamint a helyi környezetvédelmi szervezettel. Az éves munkatervünk kidolgozását a velük való egyeztetés után állítottuk össze. Csatlakoztunk a tulipánültetési ötlethez, ajándékba is kaptunk a szülőktől nagyon sok hagymát, mi is beszereztünk néhányat. Tavasszal gyönyörködhettünk a változatos szín és forma változatokban. Ebben a hónapban indítottuk el a pazarlás megelőzését szolgáló energia őrjáratot is, melyet a tanév folyamán végig működtettünk.

Októberben a szokásos őszi papírgyűjtéssel kezdtünk. A négy osztály versenyben próbálta megelőzni társait. A helyi lakosok előtt is ismert az iskolai papírgyűjtés ideje, így sokszor kapunk összerakott köteget a közelben lakóktól. Októberben indult az öko faliújság készítése is.

Az állatok világnapjáról való megemlékezést néhány házikedvenc rövid idejű iskolai vendégeskedése színesítette. Ehhez kapcsolódóan az óvodásokkal közösen voltunk a Fűvészkertben madár lesen.

A Tök-jó projekt napon a szellemvilág helyett az egészséges ételekre, vitaminokra helyeztük a hangsúlyt, tököt és almát sütöttünk, kóstoltunk. Október végén ültettek a gyerekek a fűszerkertbe további növényeket. Így ma tárkonyt, citromfüvet, metélőhagymát, majorannát, kakukkfüvet is találhatunk.

Novemberben rendeztük meg az egészségnapot. Szervezésénél együtt gondolkodunk a védőnővel, ötleteit, segítségét ezúton is köszönjük. Jó ötletnek találtuk a Rónay úti kezdeményezést, hogy a mézet emeljük ki, mint az egészség megőrzés egyik fontos eszközét. A közelben van méhekkel, méz előállítással foglalkozó család.

A karbantartó előkészítette a madáretetőket. A madarak etetését, a madáretetők feltöltését a tavasz beköszöntéig a 3. és 4. osztályosokra bíztuk, de kiderült, hogy a kisebbek is lelkesen vesznek ebben részt.

Decemberben adventi projektnapot tartottunk. A hagyományokhoz híven a karácsonyi ünnepkör megemlékezései a helyi nyugdíjas klub közreműködésével történnek. Néhány tanulónk részt vett az Állatok karácsonya elnevezésű adománygyűjtő akcióban, ahol a győri állatmenhely lakói számára élelmet, takarókat, tisztasági szereket lehetett felajánlani.

Januárban a háznál tartott állatok téli ellátása került szóba. Örömmel hallottuk, hogy a gyerekek nem csak saját szeretett állataikat óvják, hanem kritikus szemmel nézik a szomszédban rosszabb körülményeket biztosító emberek hozzáállását is. Előfordult, hogy udvariasan szóltak is a felnőttnek.

Februárban részt vettünk az anyaiskolában megrendezett Vita-manók városi vetélkedőn. Helyi csapatként a helyezéses versenyben nem vehettünk részt, de mivel a legmagasabb pontszámot értük el, elsők lettünk volna. A büszke szülők úgy oldották meg a jutalmazás kérdését, hogy egy serleget adományoztak az ügyes csapatnak.

Április legfontosabb programja a Föld Napja megemlékezés volt. Délutáni foglalkozás keretében Lampert Bálint vezetésével játékosan kaptunk új ismereteket, szilárdítottuk meg a környezettudatos életmód elveit.

Első ízben rendeztük meg központi ajánlásra a fenntarthatóság hetét. A hasznos segédanyagok, a tanítói fantázia más-más tanórát tett élvezetesebbé. A családok is részt vettek ennek a néhány napnak az élményszerűvé tételében. Minden napra jutott egy apa, anya aki kutyát, nyulakat, hörcsögöt, teknőst vagy sünt hozott, hogy örömöt okozzon a gyerekeknek.

A kertben földbe került a borsó, hagyma, saláta. Szülői ajándékként fát ültettünk. Az ablakokat díszítő muskátlikat átültettük, újakat helyeztünk ki.

Májusban a rendszeresen megtartott Madarak és fák napja vetélkedő volt az egyik legnagyobb rendezvényünk, ahol a Rónay út egyik negyedik osztályát is vendégül láttuk. A kedvezőtlen időjárás miatt sajnos beszorultunk az épületbe, de az egyetemisták és Lampert Bálint jóvoltából ez a nap is érdekes, pergő, tanulságos, ugyanakkor szórakoztató volt.

Az osztálykirándulások is ebben a hónapban zajlanak. Mi Bábolnán voltunk, ahol a gyönyörű környezet, a szépséges lovak, majd a ritkán látott racka juh, mangalica sertés, stb. tettek érdekessé.

Szülő segítségével látogattunk el még az nap Nagyszentjánosra. A hatalmas tehenészet, a különböző korú állatok nagy élményt jelentettek a gyerekeknek. A tanító nénik is életre szóló élményt kaptak egy kisborjú születésekor. A szántóföldön biogazdálkodást folytatnak a paradicsom, paprika, burgonya, sárgarépa termesztésében. Kézi munkát végeznek, szigorúan vegyszermentesen, mert termékeikből bébiétel készül.

Júniusban plakátokból rendeztünk kiállítást, ahol a Nap, a Hold és a Föld sorsának kapcsolatán gondolkodhatott el a figyelmes szemlélő. A Földön történő természet pusztítás képei mellé odatettük a reményt adó látható jeleket is.

A Rónay úton történtekről Csizmazia Kata írt összefoglalót:

Iskolánk 2015 szeptemberében ismét elnyerte az Ökoiskola címet. Ennek szellemében alakítottuk iskolánk környezetét és programjait, valamint Öko szakkört indítottunk első osztályos tanulóinknak, mely a 2016./2017.tanévre kiforrta magát. Igaz a szakkör első és második osztályos tanulóknak lett meghirdetve, de év végére több felsőbb tagozatos diák is csatlakozott a szakkör munkájához.

Szeptemberben meghirdettük a „Legyen tulipános a Tulipános!” virágosítási akciónkat. Az iskola tanulói közel 200 tulipánhagymát ajánlottak fel iskolánknak, melyet a szakkör tanulói, valamint a napközis nevelők segítségével ültettünk el.

Októberben a Tök-jó projekt napon nem csak a Halloween volt a központban, hanem igyekeztünk megismertetni a gyermekeket az őszi gyümölcsökkel, zöldségekkel kóstoltatás útján, valamint az néphagyományok őrzésére is nagy figyelmet fordítottunk. Tökből, répából egészséges alapanyagokból készült süteményekkel versenyezhettek a tanulók, melyeket közösen fogyasztottak el.
Ebben a hónapban a turisztikai szakkör is megkezdte az éves kirándulás sorozatát Táncosné Csete Csilla vezetésével.

Novemberben került megrendezésre egészségnapunk, melynek témája a méz volt. A gyermekek kiállításon ismerkedhettek a méhészkedéshez szükségek eszközökkel, mézet kóstoltak, és megtanulhatták, hogy a méz milyen sok oldalú mint a táplálkozás, mint a gyógyászat szempontjából. A hideg közeledtével a szakkörösök nagy hangsúlyt fektettek a téli madárvédelemre. Madáretetőket készítettek, és ezeket elhelyezték az iskola több pontján.

Decemberben Adventi projektnapot tartottunk, ahol szintén fontos volt a néphagyományok felelevenítése, kézműves foglalkozásokat, vetélkedőket tartottunk, süteménysütő versenyt rendeztünk, a gyermekek a vásárban saját kis kézműves dolgaikat, játékaikat árulták, ezzel is közelebb kerülhettek a pénz/érték fogalmának megismeréséhez.
Idén az alsó tagozaton egy vadász interaktív előadást tartott a téli vadvédelemről.

A tél folyamán figyeltek szakköröseink a madáretetők töltésére, madármegfigyelésen voltunk.

Februárban került megrendezésre Vita-manók címmel városi környezetvédelmi vetélkedőnk.

Májusban a két negyedik osztály erdei iskolai kiránduláson vett részt. A 4.a osztály 3 napot töltött Dunaszigeten, a 4.b osztály élményekkel gazdag napot töltött el Börcsön. Több osztály osztálykirándulás helyszíneként a természetet választotta. A második évfolyamok a Cuha-völgyébe látogattak, az első osztályosok pedig a Szigetköz madárvilágával ismerkedtek.

Idén tavasszal 50 000 Ft-ot nyertünk az EAThing és az Iskolakertek Alapítvány közös pályázatán. Ezt az összeget kerti eszköz beszerzésre és virágosításra költöttük. A gyerekek nagyon örültek az új szerszámoknak, munkavédelmi felszereléseknek.

Egyből birtokukba is vették és még a beszerzés napján a tulipánok helyét beültették.

Iskolakertünk tavasszal is virított a tulipánoktól, de júniusra fűszer- és gyógynövénykertünk, és virágoskertünk is bővült. Mielőtt megkaptuk a pályázati összeget, szülők és kollégák is ajánlottak fel növényeket, hogy ezzel is szebbé tegyük iskolánk környezetét. A Széchényi Egyetemről pedig Lampert Bálint ajánlott fel darázs-garázst, valamint az egyetem docense Dr. Halbritter András segítette tudásával és növényekkel az iskolakert munkáját.

Júniusban „A Győrben működő, korábban az önkormányzat, jelenleg a Klebelsbert Intézményfenntartó Központhoz, a Győri Műszaki Szakképzési Centrumhoz és a Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrumhoz tartozó köznevelési intézmények szakmai programjainak támogatására” benyújtott pályázaton 250 000 Ft-ot nyertünk, melyből következő tanév szeptemberében a Pisztráng Kör Waldorf Természetvédő és Természetjáró Egyesület dunaszigeti erdei iskolájába szeretnék elvinni 3. illetve 4. évfolyamos tanulóinkat erdei túrával, vízvizsgálattal, kézműves mesterségek megismerésével összekötött kirándulásra.

Iskolánkban fokozottan odafigyelünk a villany-, vízpazarlás elkerülésére.
Következő tanévre célunk továbbra is a fenntarthatóságra nevelés, iskolakertünk bővítése, évelő növények beszerzése, komposztáló beszerzése.”