Kisbácsai Tagiskola

Egy kis iskolatörténet

1945-2005

A GYŐRI TULIPÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KISBÁCSAI TAGISKOLÁJA

A Tulipános Általános Iskola Kisbácsai Tagiskolája a Sövény út 15. szám alatt kertvárosi övezetben, nyugodt, családias környezetben található. Hatalmas udvarán saját játszótérrel, parkosított kerttel és a szabad játékhoz elegendő udvarral rendelkezik.
A kisbácsai iskola 1959-1960-ban a helyi lakosság társadalmi összefogásával épült, avatására 1960. szeptember elsején került sor. Az új épülettel a II. világháború utáni generáció azon igénye valósult meg, hogy az egyre növekvő számú iskoláskorú gyermek otthonához közel, végre állandó helyen részesülhessen a tanulásból.
Az elmúlt 56 év sok változást hozott. Eleinte itt működött az óvoda is, aztán közel az iskolához más épületbe költöztek a legkisebbek. A közelség lehetővé teszi, hogy az óvoda-iskola kapcsolat továbbra is szoros maradjon, ezzel is megkönnyítve az első osztályosok beilleszkedését. Tiszteljük és megőrizzük elődeink hagyományait, ünnepi műsorainkat sok esetben a helyben működő nyugdíjas klub részvételével tartjuk. Az épület az elmúlt tíz évben nagyon sok felújítási, korszerűsítési, esztétikai átalakulásban nyerte el mai formáját. A benne dolgozó tanítói kar gondot fordít a folyamatos szépülésre. Ebben a törekvésben találtunk támogatóra az AUDI HUNGÁRIA MOTOR KFT vezetésénél, munkatársainál. Második alkalommal kaptunk sikeres pályázat keretében anyagi és szerelési segítséget az udvar, illetve a belső tér kialakításához. Jó kapcsolatot ápolunk a városrész önkormányzati képviselőjével, Bárány István úrral, aki mindig szívügyének tekintette az iskola sorsát.
A tagiskolában alsó tagozat működik, elsőtől negyedik osztályig járnak hozzánk tanulóink, utána várja őket az anyaiskola, illetve a város egyéb intézményei. Feladatunknak tekintjük, hogy az alapvető készségeket – olvasás, írás, szövegértés, számolási biztonság - úgy tudjuk elsajátíttatni, hogy az eredményes továbbhaladás mellett tanulóink a motivációt is megőrizzék. Első osztálytól tanítunk angol és német nyelvet, negyediktől informatikát.

Az elsőbe beíratott kicsik negyedik osztályig egy osztályfőnökkel haladnak, de a családias légkör lehetővé teszi, hogy minden tanító néni név szerint ismerjen minden gyereket. Fontosnak tartjuk, hogy a szülők és az iskola között is erősítsük a kapcsolatot, ezért minden évben rendezünk családi napot közös főzéssel-kóstolással és színes programokkal. A rendszeres szülői értekezletek és fogadóórák között is módot találunk megbeszélésre, a tanulmányi munka bemutatására.
Minden gyermek tehetséges az élet valamelyik területén, nekünk felnőtteknek feladatunk, hogy felismerjük képességeiket és támogassuk tanulóinkat a sikeres önmegvalósításban. Számos verseny, pályázat kínál lehetőséget a tanulmányok, a művészetek és sport területén, ahol diákjaink indulhatnak.
Tanulóink nagy többsége a délutánt is az iskolában tölti. A házi feladatok elkészítése mellett így mód van a szabad levegőn történő mozgásra, a tanító nénik által szervezett foglalkozásokra, énekkari próbákra. Második éve kapcsolódunk be az Angel Dance tánccsoport alapfokú művészetoktatási tevékenységébe. A küzdősportok alapjait is lerakhatják a fiúk, lányok egyaránt. Mindez az iskolában, szakképzett, tapasztalt edzők irányításával.
Intézményünk második alkalommal is elnyerte az ökoiskola címet. Nevelésünknek fontos része a természet megóvása, az egyéni felelősségvállalás és az élhető környezet kialakítása. Az életkori adottságokat figyelembe véve az állatok szeretete, kis kert kialakítása – gondozása a tevékenységünk alapja. Több éve partneri kapcsolatot ápolunk a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kar Természettudományi Tanszékével. Szervezésükben minden évben természetismereti vetélkedőn veszünk részt a közeli Füvészkertben.

Tanítóink az 2016./2017-es tanévben:

  • Czigler Magdolna tagiskola vezető
  • 1. oszt.: Nagy Adrien (Kulcsár Violetta) és Kopócs Viktória
  • 2. oszt.: Csordásné Zsubrits Anna és Szalárné Oszkó Marianna
  • 3. oszt.: Szekendiné Kovács Éva és Zoltainé Gesztesi Katalin
  • 4. oszt.: Jámbor Ildikó


Az iskola alapításának rövid története

Közöttünk élnek még azok az idős emberek, akik a II. világháború elszenvedői voltak harcoló katonaként, kényszermunkára, hadifogságba hurcoltakként - ahonnan keveseknek adatott meg a visszatérés - vagy polgári lakosként. Gondoljunk csak a Győr bombázásakor elesett civil áldozatokra! Nem volt Magyarországon olyan család, amelyik nem siratta, gyászolta volna elpusztított, elhurcolt, eltűnt, elesett hozzátartozóját. A háború befejeztével megkezdődött a mérhetetlen pusztítás romjainak eltakarítása, országunk - történelme során a sokadik - újjáépítése. Ennek a vészterhes korszaknak településünk számára volt egy lélekemelő pillanata: lakosainak kezdeményezésére megfogalmazódott egy helyi iskola létrehozásának gondolata. Az elhatározást tett követte, mégpedig gyors cselekedet (talán a háború utáni bürokrácia gépezete még akadozott).
Figyeljük csak a dátumokat!

1945. november 26. - rendkívüli közgyűlés Bácsán. Tárgya: Bácsa-kültelkén, Kisbácsán állami elemi iskola létesítése, tanítólakás létesítése
1945. december 2. - az iskola ünnepélyes megnyitása
1945. december 3. - az első tanítási nap

Milyen volt egy gyorsan szervezett, 60 évvel ezelőtti iskola?
Mit tudunk tanítóiról, diákjairól, az oktatás körülményeiről?
Beszéljenek hát helyettünk a számok, adatok, de egy kicsit hagyatkozzunk belső látásunkra is!

Az iskola első épülete a Bácsa-Kültelki Társaskör tulajdonában lévő, az 1930-as években épített "Kultúr-mozgó", itt kezdődött először a helyi oktatás. A kulturális létesítmény mozijának a váróterme volt az oktatás színhelye: kb. 60 m2 területű helyiség, beton aljzattal.
Berendezése: a megszálló erőktől szerzett, 90 diák számára elegendő pad.
Első tanítója Iván Tibor, a rábízott tanulók létszáma 93 fő - osztatlan iskola

I. osztály 35 fő
II. osztály 26 fő
III. osztály 15 fő
IV. osztály 17 fő

A tanító úr leírása szerint a tanulók
táplálkozása 60%-ban gyenge, 40%-ban rossz.
Ruházatuk 10% jó, 30% gyenge, 60% rossz.
Taneszközi ellátásuk: 10% jó, 30% gyenge, 60% rossz.

1946 áprilisában új tanerővel gazdagodik az iskola, kinevezik Vas János tanítót. Átveszi az 1-2. osztályosoknak tanítását, az oktatást átszervezik két műszakossá: délután és délelőtt folyamatosan folyik a tanítás.
A mostoha körülmények ellenére a tanulói létszám egyre nő.

1948 januárjában már 101 kisdiák koptatja az amúgy is kopott padokat. Belátható, hogy ennyi gyermek egyetlen helyiségben, két műszakos tanítás mellett sem tanítható, nevelhető megfelelő színvonalon.
Azt a tényt már felesleges is megemlíteni, hogy nevelőire mekkora teher hárult! Mindezen problémák s egyéb hiányosságok (nincs szertár, tüzelőtároló, hiányos a felszereltség, az illemhely szinte használhatatlan) megléte mellett a lakosok kérelemmel fordulnak a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszterhez. Kérelmük tárgya: új iskola felépítése. A petíciót 200 szülő írta alá. E kezdeményezés hatására elkészült egy vázlatos költségvetés, ugyancsak vázlatos tervrajz. A megyei földhivatal 1200 öl házhelyet juttatott iskola céljára. Az építkezés megkezdése azonban hosszú évekig várat magára. Ennek okait nem igazán tudjuk, csak sejtéseinkre alapozhatunk: pénzhiány, bürokrácia? Szándékban, akaratban nem volt hiány, ezért a helyiek a helyi gondokat ismét helyi összefogással kívánták megoldani úgy, ahogy állami támogatás nélkül tudták.

Az összefogás eredményeként létrejött Kisbácsán a 2. ideiglenes iskola
. A "Dolgozók az iskoláért" mozgalom keretében a Győri Rendőrkapitányság dolgozói vállalták, hogy a mai Külső Bácsai úton egy éppen megüresedett családi házat átalakítanak két tantermes iskolává.
A felújításban, átalakításban segítséget nyújtottak még: Győri Honvédség, az MDP helyi szervezetének tagjai, Bácsa község lakói. Az iskola 1948 októberében már új helyre költözhetett. A tanulói létszám elérte a 109 főt, 2 tanteremmel és már 3 tanítóval működött.

Nézzük, milyen volt a második ideiglenes iskola Kisbácsán!
Megállapíthatjuk, hogy az elsőhöz képest, nagy fejlődés mondható. Jobb körülmények közé kerülhetett diák-tanító-oktatás, de a jótól, a kívánatostól még igen messze állott! L alakú épület, 100 öl udvarral, melyet átjárónak is használnak a szomszédok. WC az udvarban, a kút vize ihatatlan, a tantermek aljzata olajos padló. (Mára már talán eltűntek az olajos padlójú tantermek, de az 1960-1970-es években az országos viszonylatban sem volt ritka!) esős időben a tanító úr a hátán hordta a nebulókat a tanterembe! Ilyen körülmények között nem csoda, ha a pedagógus fluktuáció is magas volt, a létszám elérte a 112 főt.

1949. jelentős dátum az iskola történetében.
Szilágyi György tanító úr lesz a kisbácsai iskola vezetője, s ezzel kezdetét veszi 37 éven át - nyugdíjazásáig - tartó szolgálata.
Ez évtől már napközi otthoni ellátást is igénybe vehetnek a szülők.
Gyuri bácsi új lendületet, pezsgést hoz az iskola életébe: zenei szakkört vezet, kirándulásokat szervez, kiharcolja a legnagyobb utazási kedvezményeket. Irányításával megalakul az első szülői munkaközösség.
Nem feledi az ígértet, az új iskola és szolgálati lakás építésének lehetőségét. Levelez, kilincsel, szervez, pártfogókat keres és nyer meg az új iskola ügyének, akik anyagi támogatást is nyújtanának az építkezéshez. Telek van.
1957-ben átszervezi a szülői munkaközösséget. Tagjai téglajegyeket árusítanak, műsoros délutánokat szerveznek. Bevételüket az iskola építéséhez ajánlották fel: 30.000 Ft-jukkal kiegészítették a vízvezeték, csatornázás költségeit. A városi tanács is 30.000 Ft-tal segíti az építkezést.
Gyuri bácsi ismét munkába lendül. Szervezőmunkájának eredményeként a Győri Magyar Vagon- és Gépgyár vállalta, hogy biztosítja az építkezés anyagszükségletét, a tervezőmunkát. Megszervezi a társadalmi munkát - mozgósítva az egész települést - hiszen a kivitelezés teljes egészében ilyen formában történt. Legfőbb segítőtársai Tóth Ferencné, a szülői munkaközösség vezetője és édesapja, Gőcze Miklós kőműves, aki az építkezés teljes szakmai irányítását végezte.

Ebben a korszakban nem volt ritka, Kisbácsán mégis példaértékűnek mondható az a széles körű társadalmi, lakossági összefogás, amelynek eredményeként felépült iskolánk mai épülete szolgálai lakással 1960. szeptember 1-jén megnyithatta kapuit.

Iskolánk első tagiskola vezetői:

  • Iván Tibor- az amatőr költő
  • Vass János- a szociálisan érzékeny
  • Szilágyi György-a nagy szervező, építő


1945-2005. Iskolánkban tanító pedagógusok névsora

  • Iván Tibor vezető tanító 1945-1946
  • Vas János vezető tanító 1946-1949
  • Bencze Béla tanító 1946-1947
  • Sári Ferenc tanító 1947
  • Horváth Imréné tanítónő 1948-1949
  • Udvardi Márta tanítónő 1948-1952
  • Szilágyi György vezető tanító 1949-1986
  • Kiss Erzsébet tanítónő 1949-1950
  • Major Istvánné tanítónő 1950-1952
  • Koppe Ferencné tanítónő 1955-1986
  • Major István tanító 1955-1969
  • Kiss Mihályné tanítónő 1960-1988
  • Ablonczy Gézáné napközi otthon 1960-
  • Tringer Mártonné tanítónő 1969-2003
  • tagiskola vezető 1996-2003
  • Jáky Istvánné tanítónő 1974-
  • Sütőné Lakatos Gabriella tanítónő 1975-
  • Ács Imréné tanítónő 1977-2000
  • Hujber Magdolna tanítónő 1980-1982
  • Biczó Lászlóné tanítónő 1983-2005
  • Pintérné Czigler Magdolna tanítónő 1983- tagiskola vezető 2005-
  • Görözdi Attiláné tagiskola vezető 1986-1996
  • Bolla Attiláné tanítónő 1986-
  • Ráczné Győri Anna tanítónő 1986 tanár
  • Dömötör Gabriella tanítónő 1995-1997
  • Szekendiné Kovács Éva tanítónő 1997-
  • Kuti Gabriella tanítónő 1997- tanár
  • Vargáné Hajdu Zsófia tanár 2000-
  • Csordásné Zsubrics Anna tanítónő 2002-
  • Kalászné Szemethy Csilla tanítónő 2004-
  • Horváthné Nyikovits Mónika tanítónő 2005-
Takács Imréné: Egy külteleki iskola története c. munkája alapíján összeállította: Kuti Gabriella tanítónő