Az ünnepek méltó megünneplésének mintáját megtaláljuk és megtanulhatjuk a népi kultúra megnyilvánulásaiból, szokásaiból, az emberi élet sorsfordulóinak megünnepléséből. Ez a szándék, valamint az a gondolat vezérelt, hogy megkeressük a mi ősi, gazdag és sajátosan magyar, ezért nekünk tartást, erkölcsi támaszt nyújtó múltunk szokásait, és megjelenítsük azokat. 1991 és 1997 között tél végén felelevenítettük a tavaszi népszokásokat és Pünkösdölő néven, Pünkösd környékén eljátszottuk őket.
A néprajzi örökség kincseskamra, ezért évenként gyűjtöttünk, vagy egy más változatra cseréltük az előző évi szokást. Vendégeink voltak: dr. Timaffy László és Barsi Ernő néprajzkutatók, Pongor Lászlóné gyöngyfűző, Takácsné Ani és Székely Erzsébet hímzők, Kovács Tamásné csipkeverő, Imrik Zsuzsa viseletkészítő.
Az 1993-as Pünkösdölőnkkel beneveztünk egy városi néptánc fesztiválra. Ennek záró estjét a Győri Kisfaludy Színházban rendezték, így ott is felléphetett az akkor hetedikesekből álló csoportunk.
Az 1996-os Pünkösdölő "műsorfüzete":
- Újévköszöntő-moldvai csángó hejgetés
- Regölés-Porka havak esedeznek
- Háromkirályok-járás
- A farsangi napokban
- Gergely-járás
- Villőzés-tavaszköszöntő
- Kisze-hajtás-téltemetés
- Komatál-küldés
- Húsvéti ima
- Húsvéti locsolkodás
- Pünkösdi királyné járás
Az őszi népszokásokat Fonó avagy guzsalyas címmel játszottuk el, azt mutattuk be, miként találkoztak a XIX. században országszerte lányok és asszonyok, hogy a maguk termelte kender és len szálai felfonása közben hogyan évődtek, énekeltek, játszottak az oda látogató legényekkel. 1992-ben Berecz András népi ének- és mesemondó segítségével tréfás dalokkal idéztük vissza a letűnt korok varázslatos estéit.
Pályázatok elnyerése révén hívhattuk meg Szabó Karola szalma és Hopp Erzsébet csuhéfonó népi kismestereket, valamint Kozma Éva és Krisztina népzenészeket, akik moldvai csángó népzenével örvendeztettek meg minket.
A tizenhat éve működő rajz és kézműves szakkörök keretében megismerhették a diákjaink a csendélet, a portrérajzolást, a szabadban való festést, valamint a bőrművességet, a lószőrfonást, a bábkészítést, batikolást, tűzzománc készítést, agyagozást, gyöngyfűzést, üvegfestést, mézeskalács-készítést.